Az oroszlánok között
Az afrikai szavannákon egy nagymacska uralkodik a többi állat felett. Az oroszlán, az „állatok királya„ rászolgált nevére: büszke és hatalmas, a legnagyobb ragadozó a kontinensen.Valaha az oroszlán volt a legelterjedtebb szárazföldi emlős: Ázsiában, Amerikában és Európában is megtalálható volt. Ma már élőhelye szinte csak Afrikára korlátozódik, fennmaradása védett területeken biztosítható.
Macskafélék családjának története nagyjából 10 millió évre nyúlik vissza. Az oroszlán azonban viszonylag új faj ebben a családban.
Lakóhely:
Az oroszlánok szeretik a füves síkságokat, a bozótos szavannákat és a nyílt erdőket, amelyek Afrika közép-keleti és déli részét borítják. Nem kell félniük más vadállatoktól, és nincs szükségük a növények kínálta fedezékekre sem.
Az oroszlánok csapatban vadásznak, így nyílt területen is le tudják teríteni áldozatukat. Éles fogaival, hatalmas erejével és nagy mancsával az oroszlán legyőzhetetlen. Egy oroszlánfalka lakóterülete 20 – 400 km2 között mozog, de vándorolhatnak is, így akár 4000 km2-t is bejárhatnak egy év alatt.
Adatok:
•Párzási időszak: egész évben
•Vemhességi idő: 110 nap
•Utódok száma: 1 – 6
•Kölykök nevelése: 20 – 30 hónap
•Táplálék: húsevő; főleg antilop, bivaly, gnú, zebra és varacskos disznó
•Élettartam: 13 – 20 év
•Státusz: veszélyeztetett
•Életmód: csoportos
•Testhossz: 1,7 - 2,5m
•Farok hossza: 90cm - 1,1m
•Marmagasság: 1,1m
•Testtömeg: 150 – 250 kg
•Ivarérettség: 3 – 4 év (mindkét nem)
Testfelépítés
A hím oroszlán inkább harcra, mint vadászatra termett. Hatalmas nyak- és vállizmain kívül jellegzetessége a sűrű sörény, amely az állat kétéves korára fejlődik ki teljesen, és ekkorra a pofaszéltől egészen a válláig fedi a nyakát. Kezdetben aranyszínű, és az állat öregedésével általában sötétedik. Teste világosabb, és farkán a bojt fekete.
A nőstények felépítése kevésbé erőteljes és nincs sörényük, de mindkét nem egyedei rendkívül izmosak és erősek. Hátsó lába segítségével tízméteres ugrásra is képes, és sík terepen, rövid távon egy felnőtt oroszlán elérheti az 50 – 60 km/h sebességet. A hatalmas mancsokon éles, visszahúzható karmok találhatók a zsákmány megragadására.
Vadászat
Az oroszlán sok különböző állatra vadászik: a rágcsálóktól és a hüllőktől kezdve a vízilókölykökön és a zsiráfokon keresztül egészen az elefántkölykökig. Specialitása a nagyobb préda, pl. zebra, antilop és gnú elejtése. Ezekre az állatokra csoportban vadásznak.
A nőstényoroszlánok leginkább csapatban vadásznak, egy nekiront a zebracsordának, kiválasztja a zsákmányt, a többi nőstény felé tereli, akik elejtik. A hímek akkor vesznek részt, ha a zsákmány túl nagy. Először a hímek esznek, majd a nőstények és utolsóként a kölykök kapnak enni. A hím oroszlán 40 kg húst is képes megenni.
Az oroszlán a nagymacskák közül a leginkább társas lény, falkának nevezett csoportokban él. A falka magja 4-8 egymással rokonságban álló nőstényből és utódaikból áll. A nőstényekkel él néhány hím. A hímek együttes erővel védik meg a falkájukat a vetélytársaktól. A falka összes felnőtt tagja védi a territóriumát a betolakodóktól. Ürülékükkel és vizeletükkel jelölik meg területük határait.
Kommunikáció:
Az oroszlánok különböző hangokkal kommunikálnak, ezek közül az üvöltés a legismertebb. Ez adja a falka tudtára, hol tartózkodik a társuk, valamint figyelmezteti a betolakodó hímeket is.
A nőstények:
A falka nőstényei kezdetben ellenségesek az új hímekkel, különösen, ha fiatal kölykeik vannak. A hímek képesek a még szopós kölyköket megölni. Ilyenkor az anya teje elapad, majd a nőstény a hormonális változás miatt újra megtermékenyíthető. Amint elérték ezt az állapotot, a nőstények akár napi ötvenszer is képesek a párzásra. Így növelve a megtermékenyülés esélyét. Saját kölykeik megszületése hatására nagy változás zajlik le a hímekben: a gyilkos hódítók gyengéd apákká válnak.
A falka nőstényei nagyjából egy időben fialnak, és közösen nevelik kicsinyeiket. A kölykök vakon születnek, anyjuk őket egy rejtekhelyen hozza őket a világra, és a szoptatásban a többi nőstény is részt vesz.
Az utódok:
A kölykök 4-8 hetes korukban kapnak először húst, és nagyjából 6 hónapos korukban választja el őket az anyjuk. Hamarosan érdeklődnek a vadászat iránt, és játékosan gyakorolják a zsákmányszerzést. Legalább 1 év mire képesek lesznek vadászni, és általában 2.5 éves korukban tudnak önállóan gondoskodni magukról. A kölyökkor kezdetén kialakult kötődések gyakran egy életen át megmaradnak.
Az emberek között:
A 90-es évek közepe óta az oroszlánok száma több mint 50%-kal csökkent: a vadon élő példányok száma 30 és 100ezer közöttire tehető, többségük Afrika keleti és déli részén él. Az oroszlánvadászat még ma is gyakori, ezért egyre ritkábban találkozhatunk az „állatok királyával” a Nemzeti parkok és a rezervátumok területén kívül.
Radzsa
Figyelem!Ez a leírás saját!Ne lopj!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
